Űrrepülés
Mikrojégcsapdák a holdon
A Hold forgástengelye majdnem pontosan merőleges az ekliptikára, vagyis az égitesten nincsenek évszakok, pólusainak környezetében jó néhány hatalmas, több km mély kráter aljára sosem jut el a napfény. Itt a hőmérséklet sosem emelkedik –170 Celsius-fok fölé, így ha oda a múltban víz került, az ott kőkeményre fagyott jég formájában akár évmilliárdokig is stabilan megmaradhatott. A pólusok közelében található potenciális holdi vízlelőhelyek lehetősége már a hatvanas években is felmerült.
A Hold jövőbeli meghódításához és a NASA által 2024-ig tervezett holdbázis létesítéséhez elengedhetetlen lesz, hogy a felhasznált vizet helyben bányásszák, illetve állítsák elő, mivel a szükséges mennyiséget a Földről rendkívül költséges lenne szállítani. Víz pedig számos célra kell az élethez. Az ivóvíz és növénytermesztés mellett a komponenseire bontott H2O -ból belélegezhető oxigén és rakétaüzemanyag is előállítható.
Fontos tehát tudnunk, hogy hol mennyi vízre számíthatunk a felszín alatt.
A kutatók a NASA Hold körül keringő űrszondájának, a felszínről készült részletes háromdimenziós térképeit elemezve megállapították, hogy jelentős vízmennyiség is megőrződhetett az 1 km-től 1 cm-ig terjedő méretű mikrojégcsapdákban. Ehhez a planetológusok a felszínformákat vizsgálták, és termikus modellszámításokat végeztek.
Ha ezekre a helyekre az elmúlt évmilliárdok során víz került, akkor az jég formájában akár a mai napig is megmaradhatott. Márpedig jég akadhatott bőségesen a Holdat évmilliárdok során bombázó kisbolygókban és üstökösmagokban.
Források:
nature.com
Szólj hozzá!