A technológiai világ egyik legnagyobb ígérete évek óta a kvantumszámítógép. Olyan áttörést várnak tőle, amely alapjaiban forgatja fel a kriptográfiát, a gyógyszerkutatást és az optimalizációs problémák megoldását. A probléma csak az, hogy egyre több szakértő kezdi kimondani: lehet, hogy az egész iparág túl van hype-olva és bizonyos értelemben zsákutcába futott.
A kvantumszámítás alapja a kvantum-szuperpozíció és az összefonódás, amelyek lehetővé teszik, hogy egy rendszer egyszerre több állapotban legyen. Ez papíron elképesztő számítási teljesítményt jelent. A valóságban viszont a rendszerek rendkívül instabilak: a legkisebb környezeti zavar is tönkreteszi a számítást. Ezt nevezik dekoherenciának és ez a kvantumgépek Achilles-sarka.
Az olyan cégek, mint a IBM, a Google vagy a D-Wave Systems milliárdokat ölnek a fejlesztésekbe. A Google 2019-ben bejelentette az úgynevezett „kvantumfölény” elérését a Sycamore processzor segítségével egy olyan számítást hajtottak végre, amit klasszikus gép ésszerű időn belül nem tudott volna.
De itt jön a kellemetlen rész: ez a feladat gyakorlatilag haszontalan volt.
A kritikusok szerint a kvantumfölény demonstrációja inkább PR-esemény volt, mint valódi mérföldkő. Ráadásul azóta is komoly vita zajlik arról, hogy valóban elérhetetlen lett volna-e a feladat hagyományos számítógépekkel. Egyes kutatók szerint megfelelő optimalizálással klasszikus rendszerek is közel hasonló teljesítményt érhettek volna el.
A helyzet még súlyosabb, ha a skálázást nézzük. Egy használható kvantumszámítógéphez millió számú stabil kvantumbit (qubit) kellene. Jelenleg a legfejlettebb rendszerek is legfeljebb néhány száz qubit körül járnak és ezek többsége hibás, zajos. A hibajavítás pedig exponenciálisan növeli a szükséges erőforrásokat.
Magyarul lehet, hogy soha nem jutunk el oda, ahol ezek a gépek valóban felülmúlják a klasszikus számítógépeket a mindennapi problémákban.
Mi van, ha a kvantumszámítógép a modern kor hidegfúziója? Egy örökké ígéretes, de gyakorlatban soha meg nem valósuló technológia, amelybe generációk ölnek bele pénzt és reményt?
Miközben a világ a kvantum jövőről álmodik, a klasszikus számítástechnika GPU-k, AI gyorsítók, neurális architektúrák csendben és brutális tempóban fejlődik. Elképzelhető, hogy mire a kvantumtechnológia valóban használhatóvá válna, addigra egyszerűen… már nem lesz rá szükség.
Források:
nature
quantumai
Szólj hozzá!