A NASA bejelentette, hogy víz van a holdon

A NASA Infravörös Csillagászati ​​Sztratoszférikus Obszervatóriuma (a SOFIA) először erősítette meg a Hold napsütötte oldalán a víz jelenlétét. Ez a felfedezés azt jelzi, hogy a víz eloszolhat a hold felszínén, és nem korlátozódik a hideg, árnyékos helyekre.

A SOFIA vízmolekulákat (H2O) mutatott ki a Hold déli féltekén található Clavius-kráterben, a Földről látható egyik legnagyobb kráterben. A Hold felszínének korábbi megfigyelései kimutatták a hidrogén valamilyen formáját, de nem tudtak különbséget tenni a víz és közeli kémiai rokona, a hidroxil (OH) között. Az erről a helyről származó adatok 100-412 milliméterrész koncentrációban tárják fel a vizet (Ez a mennyiség nagyjából megegyezik 340 gramm vízzel, egy köbméter talajban) a hold felszínén. Az eredményeket a Nature Astronomy legújabb számában teszik közzé.

Jelek mutattak arra, hogy a víz jelen lehet a Hold napsütötte oldalán - mondta Paul Hertz az Asztrofizikai Osztály igazgatója, a NASA washingtoni központjában - Most már tudjuk, hogy ott van. Ez a felfedezés megkérdőjelezi a Hold felszínének megértését, és érdekes kérdéseket vet fel az űrkutatás szempontjából releváns erőforrásokkal kapcsolatban.

Összehasonlításképpen a földi sivatagokban százszor annyi víz van, mint amennyi a SOFIA kimutatott a hold talajában. A kis mennyiség ellenére azonban a felfedezés új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a víz hogyan keletkezik és hogyan marad fenn a zord, levegőtlen hold felületén.

A víz értékes erőforrás a mélyűrben, és az élet kulcsfontosságú összetevője. A SOFIA által talált víz hozzáférhetségét és erőforrásként való használatának lehetőségét még meg kell vizsgálni. A NASA Artemis programja keretében az ügynökség mindent megtesz, hogy megtudjon mindent a víz jelenlétéről a Holdon, mielőtt 2024-ben az első nőt és a következő férfit a Hold felszínére küldené, és ott a fenntartható emberi jelenlétet megteremtené ennek az évtizednek a vége felé.

A SOFIA eredményeit évek óta tartó korábbi kutatások előzték meg, amelyek a víz jelenlétét vizsgálták a Holdon. Amikor az Apollo űrhajósok 1969-ben először visszatértek a Holdról, azt hitték, hogy teljesen száraz. Az elmúlt 20 év küldetései, mint például a NASA holdkráter-megfigyelése és a műholdas érzékelése, megerősítették a jeget a Hold pólusai körül állandóan árnyékolt kráterekben. Eközben több űrhajó - beleértve a Cassini missziót és a Deep Impact üstökös missziót, valamint az Indiai Űrkutatási Szervezet Chandrayaan-1 misszióját - és a NASA földi Infravörös Teleszkóp létesítménye áttekintette a hold felszínét, és a napsütötte területeken is bizonyította a hidratáltságot. Ezek a küldetések azonban nem tudták biztosan megkülönböztetni a jelen lévő formát a H2O és HO közül.

'A SOFIA megfigyelései előtt tudtuk, hogy van valamilyen hidratálás' - mondta Casey Honniball, a vezető szerző, aki a Honolulu-i Mānoa-i Hawaii Egyetemen végzett diplomamunkájának eredményeit publikálta. 'De nem tudtuk, hogy valójában mennyi a vízmolekula amit naponta iszunk - vagy valami más, ami kémiailag hasonló mint pl. a lefolyótisztító.'

Források:
nasa