A NASA által vezetett Nancy Grace Roman űrtávcső indítása 2026. augusztus 30-án várható a floridai Kennedy Űrközpontból. A Roman űrtávcső célja, hogy részletesen feltérképezze az égboltot a látható és a közeli infravörös fény tartományában, ezzel hozzájárulva a sötét energia és a sötét anyag természetének megértéséhez, valamint új exobolygók felfedezéséhez.
A Roman űrtávcső széles látómezőjével és fejlett optikai kialakításával a Hubble minőségű képeket több mint 200-szor nagyobb látómezőben képes készíteni. Ez lehetővé teszi, hogy milliárdnyi csillagot, milliónyi galaxist és több ezer exobolygót tanulmányozzon, valamint eddig feltérképezetlen űrterületeket vizsgáljon. Az Európai Űrügynökség (ESA) jelentős hardveres hozzájárulást biztosít a Roman számára, beleértve a csillagkövetőket, az akkumulátorokat és a koronagráf műszer detektorait.
A Roman egyik fő feladata a gyenge gravitációs lencsézés hatásának vizsgálata lesz, amely során a sötét anyag jelenléte miatt a távoli galaxisok fénye elhajlik és torzul. A távcső körülbelül az égbolt 12%-át fogja átvizsgálni, hogy feltérképezze a sötét anyag és az anyag eloszlását az univerzum történetében.
A Roman űrtávcső a világegyetem tágulásának vizsgálatára is összpontosít, különös tekintettel a sötét energia szerepére, amely a világegyetem gyorsuló tágulásáért felelős. A távcső szupernóvákat fog keresni távoli galaxisokban, különösen az Ia típusú szupernóvákat, amelyek segítségével a kozmikus távolságokat lehet mérni.
A Roman űrtávcső másik fontos feladata az exobolygók keresése, beleértve a Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszereket. A távcső több mint 1200 új világot fedezhet fel mikrolencsézési események révén, és több mint 100 000 tranzitáló bolygót is azonosíthat, amelyek csillaguk fényét elhalványítják, amikor áthaladnak előtte.
A Roman űrtávcső érzékenysége lehetővé teszi, hogy extrém eseményeket is észleljen, például fekete lyukak születését, amikor neutroncsillagok összeolvadnak, valamint árapály-katasztrófákat. A küldetés során aktív galaxisokat is megfigyel, amelyek központjában rendkívül fényes kvazárok találhatók, valamint a reionizáció időszakából származó halvány, távoli kvazárokat.
A Roman űrtávcső 2,4 méter átmérőjű főtükörrel van felszerelve, és két fő műszere van: a Széles Látószögű Műszer (WFI) és egy koronagráf műszer. A WFI egy 300 megapixeles, több sávos látható és közeli infravörös kamera, amely képes a csillagok és galaxisok részletes vizsgálatára.
Források:
Cutting-edge infrared space telescope Roman set to launch
Astronauts Anil Menon and Sophie Adenot on Spacewalk
Hubble & Gaia solve our galaxy's merger mystery
RSS feed
Hozzászólások