A James Webb űrteleszkóp (JWST) legújabb megfigyelései forradalmasítják a csillagászok megértését a korai univerzumról. A Wired 2026. augusztus 2-i cikke szerint a teleszkóp által készített képek új adatokat szolgáltatnak a galaxisok kialakulásáról és az univerzum kezdetéről, amelyek új elméletek kidolgozásához vezetnek.
Charlotte Mason, a koppenhágai Cosmic Dawn Center asztrofizikusa, különösen lenyűgözőnek találja a JWST által felfedezett 'kis piros pontokat'. Ezek az objektumok, amelyek a Nagy Bumm után körülbelül 650 millió évvel kezdtek megjelenni, korábban nem voltak láthatóak. A kutatók most azt feltételezik, hogy ezek a pontok sűrű gázba burkolt fekete lyukak lehetnek, amelyek egy új típusú objektumot, az úgynevezett fekete lyuk csillagot képviselhetik.
A JWST megfigyelései azonban nemcsak a kis piros pontok rejtélyét tárják fel, hanem a korai univerzumban található fekete lyukak méretével kapcsolatos kérdéseket is felvetnek. Jenny Greene, a Princeton Egyetem asztrofizikusa szerint ezek a fekete lyukak sokkal nagyobbak, mint amit a jelenlegi elméletek megmagyarázni tudnak. A kutatók két fő tényezőt vizsgálnak: a fekete lyukak 'magjának' eredeti tömegét és a növekedési sebességüket. Azonban nehéz megmagyarázni, hogyan érhették el ezek a fekete lyukak a Nap tömegének milliárdszorosát ilyen rövid idő alatt.
A modern univerzumban a fekete lyukak akkor keletkeznek, amikor egy hatalmas csillag magja kifogy az üzemanyagból és összeomlik. Az első csillagok nagy tömegűek voltak, így akár 100 naptömegű fekete lyuk magokat is hagyhattak maguk után. Greene szerint azonban ezeknek a fekete lyukaknak rendkívül nehéz ilyen gyorsan milliárdszorosára növekedniük.
A kutatók szerint a fekete lyukak növekedésének van egy elméleti határa, az úgynevezett Eddington-határ, amely megakadályozza, hogy a fekete lyukak túl gyorsan növekedjenek. Azonban új számítógépes szimulációk azt sugallják, hogy a fekete lyukak 'szuper-Eddington' növekedést is elérhetnek, ha a beáramló gáz elég gyorsan tudja legyőzni a sugárnyomást.
Az új felfedezések arra utalnak, hogy a korai univerzumban létezhettek olyan sűrű csillaghalmazok, amelyek gyorsan összeolvadtak, vagy hogy a szupermasszív fekete lyukak nem is csillagokként kezdtek, hanem közvetlenül gázfelhők összeomlásával jöttek létre.
A JWST megfigyelései folyamatosan új részleteket tárnak fel a világegyetem korai szakaszairól, és a kutatók világszerte izgatottan dolgoznak azon, hogy összeállítsák a kozmosz kezdetének egyre tisztább képét.
Kép forrása: NASA — Public Domain
Források:
The James Webb Telescope Is Changing Astronomers’ Understanding of the Ancient Cosmos
Tiny black holes may be secretly exploding stars across the Milky Way
Strange gamma rays could reveal how stars forge heavy elements
RSS feed
Hozzászólások