Milyen időjárás várható Magyarországon a következő években? (Tudományos előrejelzések alapján)
Az elmúlt évek időjárása Magyarországon sokak számára már most is szokatlannak tűnik. Hosszabb hőhullámok, enyhébb telek, gyakoribb aszályok és időnként rendkívül intenzív zivatarok jellemzik az éghajlatot. A kérdés már nem az, hogy változik-e a klíma, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben. A magyar és nemzetközi klímamodellek meglehetősen egyértelmű képet rajzolnak a következő évtizedekről.
Magyarország gyorsabban melegszik, mint a globális átlag
A Kárpát-medence Európa egyik klímaérzékeny térsége. Az OECD és a magyar klímamodellek alapján Magyarországon 2050-ig átlagosan 1–3 °C-os további melegedés várható, a század végére pedig akár 2–6 °C-os emelkedés sem kizárt a kibocsátások alakulásától függően.
A felmelegedés nem egyenletes:
- a nyarak melegszenek a legnagyobb mértékben,
- a hőhullámok hosszabbak és gyakoribbak lesznek,
- az éjszakák is egyre kevésbé hűlnek le,
- a városokban a hőszigethatás tovább fokozza a meleget.
Budapesten már most is több fokkal magasabb lehet a hőmérséklet a legsűrűbben beépített területeken, mint a környező vidékeken.
A 40 fok feletti napok egyre gyakoribbak lehetnek
A klímamodellek szerint a jelenlegi ritka extrém forróság fokozatosan gyakoribbá válhat. A 2030-as években már rendszeresebbek lehetnek a 35–40 °C közötti nyári maximumok, különösen az Alföldön. A század közepe felé bizonyos években a 40 °C feletti hőmérsékletek sem számítanak majd rendkívüli eseménynek.
A tudományos közösség ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy adott év vagy konkrét nyár pontos hőmérséklete nem jósolható meg évtizedekre előre. A modellek inkább a trendeket mutatják. A szélsőséges meleg egyre valószínűbbé válik.
Kevesebb eső, de hevesebb záporok
Az egyik legfontosabb változás nem az éves csapadékmennyiségben, hanem annak eloszlásában várható. Magyarországon 1901 és 2020 között a teljes csapadékmennyiség körülbelül 4%-kal csökkent, miközben a csapadékos napok száma 35%-kal esett vissza. Ez azt jelenti, hogy ritkábban esik az eső, de amikor megérkezik, gyakran sokkal intenzívebb formában.
A modellek szerint:
- a nyarak szárazabbak lesznek,
- a telek csapadékosabbá válhatnak,
- nő a villámárvizek kockázata,
- gyakoribbá válhatnak az aszályos időszakok.
Különösen az Alföld lehet érzékeny a talajnedvesség csökkenésére és a mezőgazdasági vízhiányra.
A tél egyre rövidebb lehet, várhatóan tovább enyhülnek:
- csökken a havas napok száma,
- ritkábbá válhat a tartós hótakaró,
- gyakoribbak lehetnek a pozitív hőmérsékletű téli időszakok,
- a fagyos napok száma mérséklődik.
A középhegységek és a magasabban fekvő területek még hosszabb ideig őrizhetik a téli jelleget, de országos szinten a hó egyre kevésbé lesz meghatározó eleme a télnek.
Több aszály és vízhiányos időszak várható
Az egyik legnagyobb kihívást valószínűleg nem a hőség önmagában, hanem a vízgazdálkodás jelenti majd.
A növekvő párolgás és a nyári csapadék csökkenése miatt emelkedik az aszályok kockázata. Magyarország ivóvízellátása jelentős részben felszín alatti vízkészletekre épül, ezért a talajvíz és a vízutánpótlás alakulása kiemelt jelentőségű. A kutatások szerint a párolgás mértéke már az elmúlt évtizedekben is növekedett, ami tovább fokozza a szárazodási folyamatokat.
Mi várható a következő 5–10 évben?
A tudomány jelenlegi állása alapján Magyarországon a következő években nagy valószínűséggel:
- melegebb nyarak,
- gyakoribb hőhullámok,
- hosszabb száraz időszakok,
- hevesebb zivatarok,
- enyhébb telek,
- csökkenő hóborítás,
- növekvő aszálykockázat várható.
A klímamodellek nem azt mutatják, hogy minden év egyformán forró vagy száraz lesz. Továbbra is lesznek hűvösebb nyarak és csapadékosabb időszakok. A hosszú távú trend azonban egyértelmű! Magyarország éghajlata fokozatosan a mai délkelet-európai régiók klímájához kezd hasonlítani.
A kutatók szerint a legfontosabb kérdés már nem az, hogy bekövetkezik-e a melegedés, hanem hogy milyen gyors lesz, és mennyire sikerül alkalmazkodni hozzá a vízgazdálkodásban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a várostervezésben.
Források:
nater.met
climateknowledgeportal
oecd
Hozzászólások